Magyarország egyetlen őrülten intelligens zenei blogja

Music Over My Head

Music Over My Head


BlackBeatBlue: Hand of Fate ajánló

2016. 06. 03., Cavi Gold Records

2020. július 06. - herma

Egyre jobban egyet értek azzal a mondással, hogy grunge valójában sosem létezett. Pedig régebben milyen mérges voltam érte. De ebbe most nem megyek bele, csak a jelenre vonatkoztatva jegyzem meg, hogy szinte senkit nem találni manapság, akire rábökhető lenne, hogy "na, ők színtiszta grunge-ot…

Tovább

The Distance: Radio Bad Receiver ajánló

2016. 04. 01., Nota A Bene

A 90-es évek rockzenei örökségét igyekszik továbbvinni ez a francia csapat. Ez javarészt grunge-ot jelent, ami egy cseppet sincs ellenemre. Leginkább a Stone Temple Pilotshoz tudnám őket hasonlítani, bár jóval keményebbek, (nu-)metalosabbak náluk, de a minden félébe belekapó, poposan tökéletesre…

Tovább

Koncertajánló

Összeszedegettem, mire volna érdemes elmenni szerintem, úgyhogy ajánlom mindenkinek! Igaz, fizikailag is képtelenség mindenhol ott lenni, nemhogy anyagilag, így én sem leszek, mély sajnálatomra... Egyelőre csak az októberieket volt energiám megszövegezni, ám a többiek is nemsokára érkeznek!

Tovább

Mandäla: Densa Espiral ajánló

2014. 10. 09., self-released

Újra kiadhatták, mert aktuális cuccként bukkantam rá, egyébként meg ami jó, az jó, és biztos vagyok benne, hogy 2016 Magyarországán jelenleg én vagyok az egyetlen, aki találkozott már a chilei csapattal (természetesen én is csak átvitt értelemben), akik bizony spanyolul nyomják! Jó kis jammelős…

Tovább

Imaginary Sons: Don't Impress Me ajánló

2016. 04. 29., Bossy Lil' Thing Records

Pszichedelikus hard rock muzsika, egy jó adag grunge-os vehemenciával, retrós dallamokkal, rengeteg játékossággal, és egyszerre feelinges meg igényes hangszeres kísérettel a rockszíntér 99%-át alázó vokál mellé.

Tovább

Candlebox: Disappearing in Airports ajánló

2016. 04. 22., Pavement Entertainment

A Candlebox, ha nem is volt benne Seattle nagy négyesében (mert ugye nem volt), egy kifejezetten jó, és sikeres grunge zenekar volt a 90-es években, három nagylemezzel a háta mögött, aztán eltűnt a színről. Azonban Kevin Martin énekesnek nemcsak a hangja, hanem a dalszerzői stílusa is adott, így…

Tovább

Nirvana: Doused in Mud, Soaked in Bleach tribute ajánló

2016. 04. 16., Robotic Empire

Eljött hát ez is, én pedig előre megmondtam! Pedig dehogy voltam benne biztos, mindenesetre 3 napot tévedtem, ami egy év távlatában nem is rossz. Mondjuk, ha nem számolok szarul, akkor csak 1 lett volna, de mindegy... Aki nem értené, hogy miről beszélek, annak teljes mértékben igaza van! Az a…

Tovább

Skating Polly: The Big Fit ajánló

2016. 03. 25., Chap Stereo

Két pánkoskodó picsula próbálja leuralni a játszóteret (ld. lejjebb a Hey Sweet videóját), az egyik, jelenleg hupivörös hajzatú, egy Kurt Cobain tipusú, még pattanásos öngyilkosjelölt, a ducus barátnője - ő meg most épp szőke - pedig elég drabál ahhoz, hogy ne kelljen a környéken csatangoló,…

Tovább

Sinoptik: Interplanet Overdrive ajánló

2016. 04. 05., self released

Úgy érzem, itt az ideje egy pszichedelikus stoner lemez bemutatásának! Jó, persze csak ironizálok, viszont ettől még ez a zene marha jó, és vétek lenne nem felhívni rá a figyelmet! A szokásos stoner elemek mind itt vannak, méghozzá nagyjából ideális formában (búgva dörgő gitárok, napszúrásos ének,…

Tovább

The Continuums: Hodgepodge ajánló

2016. 02. 05., self released

Magukat nem túl komolyan vevő, energikus, rock&rollos feelinget sugárzó indie rocker fiatalok. Tudnak zúzósabb meg lágyabb dalokat is írni, meg is teszik,  és ugyan nem szántanak túl mélyen, jóféle hallgatnivalót nyújtanak.

Tovább

Kal Marks: Life Is Alright, Everybody Dies ajánló

2016. 02. 19., Exploding in Sound Records

Lehet, hogy csak nekem jut eszembe róluk a Nirvana, de érzem bennük a Bleach-környéki zabolátlan-artikulálatlan nyersességet, meg a befordulós-önsajnálós nedvedzést is, és mindezt igen jól csinálják!

Tovább

Angertea: Snakes in Blossom ajánló

2016. 03. 15., Inverse Records

Szegény Angertea-re jól rájár(atom) a rud(amat), mert pont akkor kerítem sorra őket, amikor az imént több, igencsak kiváló, hasonló stílusban mozgó muzsikáról is írtam (Cairo Son, MYR, Noir Project, Lucid Planet csak az utóbbi bő 24 órában). Dicséretükre válik viszont, hogy a Snakes in Blossom…

Tovább

Cairo Son: Storm Clouds ajánló

2016. 03. 14., self released

Nem, nem tévedünk, stoner-alapú zene ez is, de a szokásosnál jóval árnyaltabb a kép. Egyszerre próbálnak agyasak, fogósak és feelingesek is lenni, és hát mi tagadás, sikerül is nekik! A gitáros a kevesebb több szellemiséggel játszik, nincs tele a hangzáskép mindenféle szólamokkal, amit lefog, az…

Tovább

Trillion: Dreaming Black ajánló

2016. 03. 13., Pongo Pongo Collective

Ebben a rocktrióban Áron András (azaz asszem Apey, mindenesetre egyenesen az Apey & the Pea frontjáról), Szabó László (elsősorban talán a Grand Mexican Warlockból, de most visszatért eredeti hangszeréhez, a tojásreszelőhödobhoz), illetve Mohácsi Mátyás (nyilván ő is valahonnan, de most nem nézek…

Tovább

Psychedelic Porn Crumpets: High Visceral {Part One} ajánló

2016. 03. 19., self released

Grunge - psychedelic rockkként skatulyázza magát az ausztrál (perth-i) banda. Nekem a grunge helyett a stoner (már megint) szimpatikusabb velük kapcsolatban, mert a témák inkább olyasmik. Amire utalni akarhatnak, hogy jóval tempósabbak, pörgősebbek mint az a műfajban általában szokásos. Az ének…

Tovább

SickOrSky: Liquid Sex ajánló

2016., self released

Manapság már elég ritkán olvasni egy zenekar stílusmegjelölésénél a grunge szócskát, ha pedig mégis, akkor sem az szokott ránk várni, mint ami ennek az orosz csapatnak az esetében. Nevezetesen, hogy bő 20 évvel Kurt Cobain halála után a semmiből (vagy a tajgáról, ha valakinek az valami) csak úgy…

Tovább

Kihagyhatatlan klipek 5. - R.I.P. Scott Weiland 1. rész

Még december elején történt a szomorú eset, és én még akkor a hétvégén össze is vadásztam az anyagot a cikkhez, aztán sok más dolog jött-ment, én meg csak mostanra jutottam el vele valameddig. Nem akarok különösebben mentegetőzni, mert az egész nem rólam szól. Hanem a rockzene történetének egyik…

Tovább

Még mindig "pihen" a King's X, de a sokat megélt Jerry Gaskill

második szólólemeze napvilágot lát október 30-án. Méghozzá Love and Scars címen, amiből az előbbi mindig jó, ha van (és nem fordítanám), pláne, ha igazán szükség van rá, mert vannak az utóbbiak is (sebek, sérülések). Márpedig most akadtak bőven Jerry dobos életében, hiszen a legutóbbi King's X album…

Tovább

Whatever Nevermind/ In Utero, In Tribute, In Entirety kritika (elemzés)

Két Nirvana tribute 2015/2014 Robotic Empire

Mostanság botlottam bele a Whatever Nevermind c. tribute lemezbe (nem véletlen, hiszen ápr. 18-án jelent meg), és kicsit utánaszaglászva a dolgoknak nem tudtam nem összeakadni az In Utero, In Tribute, In Entirety cíművel, lévén mindkettő a Robotic Empire kiadó gondozásában látott napvilágot…

Tovább
süti beállítások módosítása