Egyre jobban egyet értek azzal a mondással, hogy grunge valójában sosem létezett. Pedig régebben milyen mérges voltam érte. De ebbe most nem megyek bele, csak a jelenre vonatkoztatva jegyzem meg, hogy szinte senkit nem találni manapság, akire rábökhető lenne, hogy "na, ők színtiszta grunge-ot játszanak". Hogy itt írom, nyilván jelzi a BlackBeatBlue-ról, hogy ők az üdítő kivétel. Persze, ha akarom, az "egyéniségük" nem más, mint egyéb stílusok beszivárgása a Seattle-vonulat elemei közé. De nem akarom, úgyhogy ez itt grunge. Jó grunge. Slágeres grunge. Nirvana, Stone Temple Pilots, Alice in Chains eszembe jut persze. Ezért grunge.

Ja, és Jack Endino üdvözletét küldi: