Mostantól így fogom archiválni a Állandó oldalaknál megtalálható mindenkori híreket (az aktuálisak most is elérhetőek itt).

Azért nem második negyedév, mert néhányat átmentettem az elsőből. Amúgy jócskán volna miért mea culpáznom, mert régen nem írtam lemezismertetőket, de ezt nem most teszem meg. Részben ugyanazon okból jó két hónappal túl is léptük a félévet, amire ez az írás megszületik, de annyi baj legyen. A nyár…

A magyar nyelven gyermetegen gusztustalanul hangzó név egy gitáros csajszit takar. Nem hinném, hogy sokan hallottak volna róla itthon, de ez túl sokat ugye nem jelent. Nemzetközileg elismert, a Rolling Stone magazin által 2006-ban közzétett "The New Guitar Gods" (új gitáristenek) listáján is…

Akarod-e, hogy beköltözzön az életedbe az iszonyat? A döntésed fényében olvass tovább!

A múlt évtized közepére kezdett bekúszni a post-rock is a köztudatba, én sem kerülhettem el. Az első benyomásom az volt a jelentős részben instrumentális zenét játszó csapatokkal kapcsolatban, hogy jó-jó, megértem én, hogy valami "újat" akarnak, de bizony nem akkora zenészek, hogy pótolni tudják az…

Mostanság botlottam bele a Whatever Nevermind c. tribute lemezbe (nem véletlen, hiszen ápr. 18-án jelent meg), és kicsit utánaszaglászva a dolgoknak nem tudtam nem összeakadni az In Utero, In Tribute, In Entirety cíművel, lévén mindkettő a Robotic Empire kiadó gondozásában látott napvilágot…

Amikor azt mondom, hogy a Katatonia az utóbbi évtizedben vergődik, nem olyan egyértelmű a helyzet, mint sejteni lehetne egy huszonéves zenekarnál. Azaz nem a régi lemezeik haloványka másolatait adják ki újra meg újra, és még azzal sem vádolhatók, hogy elmentek egy könnyebben emészthető, de jóval…

Igyekszem nem túlcifrázni, remélem sikerül. Vannak zenék, amikkel nagyon meg lehet bántani engem.  

Anneke az utóbbi években csak szólólemezein, illetve Devin Townsend anyagain volt hallható. Ezzel önmagában semmi gond sincs, de mindkét produkcióban kizárólag könnyed, slágeres dallamokat produkált pop-rock (na jó, pop-metal) zenei alapokra. Igaz, nagyon úgy tűnik, hogy élvezi amit csinál, és a…

Eléggé cikkcakkosan vezette sorsának teherautóját Portugália legismertebb metal fogata (és én meg mennyire idióta vagyok). Nem egyszer el is zötykölődtek vele hazánkba, és bizony kellemes élmények fűznek a koncertjeikhez. Emlékeim szerint kivétel nélkül lehengerlő teljesítményt nyújtottak a…

Valaha Izrael második legismertebb metal zenekara voltak (az első természetesen az Orphaned Land), azonban jó ideje Európában székelnek (Ashmedi zenekarvezető mára Hollandiából is továbbköltözvén, Németországba települt). Valaha orientális black metalt játszottak, mára legfeljebb az extrém metal…

15-ik nagylemezéhez érkezett a grindcore stílus megalapítója. Igen nagy szám ez, és alighanem annak köszönhető, hogy sosem mentek pihenőre, a leghosszabb szünet két albumuk között 3 év (igaz, hogy ez az utóbbi időben rendszeressé vált). Bár a legelső, klasszikus Scumon (1987) még senki sem játszott…

Nehéz helyzetben volnék, ha bővebben akarnék írni a lemezről, így nem is teszem. Izland elsőszámú extravagáns művésznője járja tovább a csak maga által taposott útját. Azaz továbbra is a vonós hangszerek és az elektronika valamelyes egyensúlyára épül a zenei alap, és erre érkezik a senkivel sem…

Egy indonéz gitárosról volna szó, akiről jelenleg túl sokat nem tudok. Már azon túl, hogy irgalmatlan nagy mestere a hangszerének. Fúziós zenét játszik csapatával - azaz jazz-rockot, és bár egy lemezét már hallottam korábban a fickónak, akkor az nem igazán fogott meg, ám valószínűsíthetően az én…

A progresszív rock talán legkisebb lélekszámú alirányzatának (mind művelőit, mind közönségét tekintve) alapítója egyértelműen a francia Magma (volt bő négy évtizeddel ezelőtt). A műfaj neve zeuhl (ejtsd: cojl), és ehhez a furcsa névhez furcsa zene és nem kevésbé szokatlan szövegek is társulnak. Azok…

"Eredetileg", azaz metalhallgatásom első éveiben igencsak ódzkodtam a heavy műfajtól. Most nem részletezem, de gondolom nem meglepő, hogy a magas fekvésű, ún. sikítozós ének volt a legfőbb problémám (igen, nem azért, mert 'túl kemény volt', hanem gagyinak tűnt. Hiába, én már egy későbbi, vadabb…

A djent műfaj (a progresszív metal viszonylag újkeletű hajtása a'la Meshuggah, de kacsintgatva finomabban fogalmazó zenei területek felé is, például vokálisan) egyik legfontosabb csapata harmadik (dupla) lemezéhez érkezett. Bevallom, eddig nem sokat kísérletezgettem velük (de egy kicsit azért igen),…

Írtam egy igen terebélyesre nyúlt listát (50) az általam legjobbnak ítélt 2014-es lemezekről. Mivel szándékomnak megfelelően sikerült megvalósítanom, hogy minden albumról odafirkantsak néhány gondolatot is**, így több mint egy poszt lett (8). Tudom, hogy ilyenkor az a szokás, hogy a lap aljára…

Nem tudom, van-e valaki, akinek mond bármit is a zenekarnév. Volt már egy lemezük 10 évvel ezelőtt, és mivel akkoriban nem sok avantgarde-nak mondható metalzenekar tevékenykedett, én meg kutakodtam, hát eljutott hozzám a hírük. Pláne, hogy Paul Kuhr Novembers Doom énekes és Jason William Walton…

Anno a Marduktól a Nightwinget ismertem meg először, ami nem fogott meg különösebben. Persze később hallanom kellett a Heaven Shall Burn... When We Are Gathered lemezüket, mert annyira vonzó volt a címe :). Aztán a Panzer Division Mardukot a tankos borítóval meg is kellett vennem. Az akkoriban…