Szeretem ezt a korai darkos, post-punk miliőt. A basszus repetitíven penget, a dobgép adja a rém egyszerű ritmusokat, a billentyű meg a gitár adják a szomorkás, misztikus atmoszférát, a hölgy pedig kővé meredve énekel monotonon, mielőtt varjúvá változik. Csak kopárlelkűeknek, hogy legyen hol otthon érezniük magukat!