Briliáns instrumentális progrock Szlovákiából. Annyira egyéni, hogy nehéz róla mit mondani, ám emellett piszok jó is, úgyhogy mégiscsak kéne valahogy ajánlani. Ha emlékszik valaki a Másfélre, talán nem hülyeség, ha őket említem. Ők is egy kicsit (de nem nagyon) borult, viszonylag tempós, táncolható zenét játszottak.

A basszusnak, ha nem is annyira, de itt is jelentős szerepe van. A gitár(ok?) mindenféle érdekes effekteket, zajokat, színeket visznek a zenébe, meg persze dallamokat is, méghozzá mintha valami elvarázsolt vurstliban volnánk (igen, gonosz varázslat). Lehet, hogy a Luna Park címnél ők is valami hasonlóra gondoltak. Olykor talán a francia Aluk Todolót sem hülyeség megemlíteni a csapat zenéjével kapcsolatban (pláne, hogy az ő új lemezükről is írnom kéne már), de szlovák barátaink sokkal-sokkal szolidabbak. Amúgy van billentyűs is, aki szintén igen jó effektekkel színez, és akkor már a dobost se hagyjuk ki! Azért sem, mert mintha ő nyújtaná a legkomolyabb teljesítményt, ahogy az iszonyú komplex ritmusaival végigcsépeli az anyagot.

Az egésztől, úgy, ahogy van, le vagyok nyűgözve!