Na. Jelenleg kábé itt vannak a határaim, legalábbis egy bizonyos irányba. Ez a muzsika ugyanis tartalmaz olyan elemeket (sőtmitöbb, minden dalban bombáznak vele), amik a kortárs mainstream popzene olyan produktumaira asszociáltatnak, amit úgy kerülök, mint az erdőkerülő az erdőt. Viszont az éneklő hölgynek igen kellemes a hangja (pedig belőle is jön olyasmi...), sokszor trip-hopot idéz a stílusa, és általában a zene is tök jól működik, eléggé elszállt, vagy épp kissé befordult hangulatot teremtve, meg van, hogy csak egyszerűen jólesnek a dallamok. Csak valahogy mindig elkezdik feszegetni a határaimat.

Viszont amire az asztalra csapnék, már el is múlik a kellemetlenség. Gondolom, ha sokat hallgatnám, simán megszoknám (minthogy így szokott ez lenni), ám a mostani zenehallgatási szokásaim mellett erre esélyük sincs (gondolom, rettenetesen bánják). Mindenesetre jó kis lemez ez, és el kell ismerjem, a hangszerelés is sok érdekességet rejt, így, ahogy fülhallgatóval hallgatom!