Első körben annyit, hogy a zene kiválóan harmonizál a borítóval, azaz mindhárom égtáj irányába dől belőle az energia, miközben még fúr is, és mindezt egy kozmikus utazás közepette!

Második körben jegyezzük meg, hogy stoner-sludge, de az iménti energiaömlés maga után vonja a mogorcosabb éneket is az ozzys kötelező mellé, méghozzá több torokból! A riffelés nem valami bonyolult, de megvannak a sajátos ötleteik is a Tony Iommi riffek mellé, és nem egy témát rágnak 20 fényévig (ez kicsit delphoi-i lett, azt akartam írni, hogy gyakran változnak a riffek), meg persze a fíling a fő, no meg az energia, de azt már írtam. Bár még mindig áramlik. Ennyi!