Több, mint elég jó svéd alter csapat, könnyed, lebegős, szárnyalós, szomorkás zenével. Nem tudom, hogy egy ember énekel-e csak, mindenesetre kifejezetten jó a hangja, főleg, amikor rekedtesen használja. Aztán a direktebb dalok mellé vannak hosszabban kibontott, nyolc-kilenc perces tételek is, és rengeteg energikus, magával ragadó post-rock téma, méghozzá olyanok, amilyeneket szerintem a Mono is megirigyelhetne. Kell ennél több? Nem hiszem...