Hogy mik vannak... A brazil őserdő szélén járunk, aztán nézzük a tengerpartot, ahogy megérkeznek azok a furcsa valamik. Mindehhez természetesen latinos dzsungelprogrock dukál, nem kevés pszichedeliával nyakon öntve, és persze portugálul elővezetve. De ha ez még nem volna elég különleges, a kibontakozó sztori vérmesebb jeleneteit underground black-thrash-sel festik le nekünk. Erre azért nem tippeltem volna előzetesen...

Meg kell hagyni, elég dobozhangzású a muzsika, de végül is az agresszívabb részekhez ez még illik is. A kuriózumérték pedig vitathatatlan, és egyébként jó kis zenék vannak itt, nemcsak a 70-es évek klasszikusait idézik meg, hanem a Tribe After Tribe világa is visszaköszön némi szambás lüktetéssel felturbózva (aztán vannak déliesen lityi-lötyi pop-rock cuccok is, de azok felett szemet hunyok).

Persze legközelebb jót tenne a srácoknak egy komolyabb stúdió, és ha valaki azt mondja, hogy ez így túl eklektikus, azt is elfogadom, ám szerintem azért érdemes megismerkedni velük!