Ha valakinek mindennél fontosabb a vezető pozíció, annak a végletekig fokozott ocsmányságokban fuldoklás sem lesz elég egy idő után, és akkor kell valami plusz, mondjuk, hogy emellett legyen a produktum idegesítő is.

A fent nevezett amerikai zenekar valószínűleg ebben a cipőben járt, lévén a dobdarálón áteresztett disszonáns káoszkatyvaszt egy üstben forralva, és felfuttatva bugyborékoló hörgésfoszlányokkal, muszáj volt még kicsipkéznie zártosztályra való tojásreszelő-prüntyögésekkel. Először ez eléggé zavart, de egy idő után már mindegy lett. Nem az Enthrall to the Void of Bliss volt az év lemeze a műfajban (kaotikus black-death), ám a kellemetlen ízű extrafűszer nélkül sem lett volna az. Így hát értékelem a nélküle lévőt, meg elismerem a próbálkozást, és végül is tényleg nincs még egy ilyen. Hallgassátok!