Jaj, nem is tudom. Eleve nem a kedvencem a metalon belül a thrash, aztán az általában tovább tetézi a bajt, ha ilyen hevimetálos éneket pakolnak a tetejébe. Így esik ki nálam például a Belladonna-féle Anthrax. Ehhez képest a legjobban az Artillery fogott meg a stílus 2016-os felhozatalából, és ugyan a Paradox közel sem annyira, de ha valamiért beválogattam, most nincs szívem kitörölni. Az a helyzet, hogy jókat reszelnek, bár a Suicide Angel talán még jobbakat szokott. Aztán lehet, hogy többet kellett volna hallgatnom a Megadethet, a Testamentet, a Death Angelt, vagy akár az Anthraxet mégiscsak, és akkor mégsem ezzel jönnék. Viszont ezeket úgyis sokan megteszik helyettem, ne sajnáljam már a promót a kisebb névtől, nem igaz?