Egyszer, egy napfényes délutánon Fanyűvő és Kőmorzsoló összefutottak a sarki kiskocsmában, és elég hamar, úgy a tizedik sör környékén úgy döntöttek, hogy sludge zenekart alapítanak. Ez akár nagyon rosszul is elsülhetett volna, de mint kiderült, Fanyűvő a gitár nevű hangszert is jó sokáig nyüstölte, tán még tanárhoz is járatták a szülei, Kőmorzsoló pedig sokat kondáskodott egy szénbánya melletti gnútelepen, úgyhogy a fílinggel sincsenek problémák. Sőt, jó sok itt a dallam, a téma, az ötlet, tempósabbak is a műfaji átlagnál. Lehet szó kevésbé súlyos, doomos dallamokról, vagy a Neurosis vehemenciáját közelítő fanyűvésről, kőmorzsolásról, vasgyúrásról, hegyhengergetésről, elég jól megy a srácoknak. Ha akarnám, még progresszívnek is mondhatnám, de inkább nem, nehogy ezzel riasszak el valakit...