Sanctitude címmel jelenik meg március 30-án a tavaly májusban, az Unplugged & Reworked elnevezésű nyugat európai miniturnéjuk londoni, Union Chapelbeli állomásán rögzített koncertfelvétel.
Akinek jobban tetszik, ha lehet látni ezt-azt, nézze ezt a képet!
Tudom, hogy a cím kissé rosszindulatú, ám a svéd csapat, mely valaha a depresszív zenék koronázatlan királya volt, mostanság igencsak szedett-vedettnek mutatkozik felállását és produkcióit tekintve is. A hosszú időre állandósult, együtt sikeresnek mondható tagságból mára csak a két alapító, Jonas Renkse énekes(/satöbbis), és Anders Nyström gitáros/zeneszerző(/egyebes) maradt együtt. Van ugyan egy állandó basszusgitárosuk Niklas Sandin személyében, aki "már" a legutolsó teljes értékű Katatonia lemezen, a Dead End Kings-en is játszott, azonban a hasonló cipőben járó Bloodbath-beli gitáros-kollega Per Eriksson máris távozott tőlük, így igencsak hiányosnak mondható a gárda legénysége.
A koncerten egyébként az a Bruce Soord segíti ki őket gitáron, aki Renksével a Wisdom of Crowds projectet csinálja, amúgy meg a The Pineapple Thief nevű indie-progressive zenekar énekes/gitáros/dalszerző/főnöke. Ütősökön az egyébként (számomra) ismeretlen JP Asplundot hallhatjuk (majd), és vendégként felbukkan Silje Vergeland is az éppen pihenő The Gathering frontjáról, az általa így már egymás után három lemezre felénekelt The One You Are Looking For Is Not Here-ben.
Akinek jobban tetszik, ha nem igen lehet látni semmit sem, az nézze ezt a képet!
A zenekar utóbbi időben nyújtott lemezes teljesítményére visszatérve, a jó dalokban és kreatív témákban szenvednek hiányt egy ideje. Ez pedig elég nagy baj, különösen, hogy azelőtt ezek voltak a fő erősségeik (mikor melyik). Illetve a végtelen szomorúság is jelentős tényező volt a muzsikájukban, ám emez már korábban tovatűnt. Mindezek helyett az utóbbi időben próbálkoznak összetettebb dalszerkezetekkel, meg változatosabb hangszereléssel, de sajnos az az igazság, hogy nem mutatnak középszernél nagyobb affinitást egyik tekintetében sem. Sőt, megkockáztatom, hogy némi segítséggel az alapanyagból (azaz a megírt fődallamból) sokszor sokkal többet ki lehetne hozni. Persze tudom, könnyű ilyet mondani, de amikor önkénytelenül hallom a fejemben, hogy milyen jó lehetett volna valami, ha így meg úgy csinálják meg, annak csak oka van.
Itt közbevetem a lemezre került műsort (talán kissé rossznak tűnő helyen, de jó okkal):
01. In the White
02. Ambitions
03. Teargas
04. Gone
05. A Darkness Coming
06. One Year from Now
07. The Racing Heart
08. Tonight's Music
09. Sleeper
10. Undo You
11. Lethean
12. Day
13. Idle Blood
14. Unfurl
15. Omerta
16. Evidence
17. The One You Are Looking For Is Not Here
Szóval egy helyben toporognak, és talán ez adhatta az ötletet a már meglévő dalaik akusztikus átdolgozásához. Az imént említettek fényében egy szavam sincs ellene, legalább próbálkoznak. Azonban a '12-es Dead End Kings lemez egy évvel későbbi, Dethroned & Uncrownedra keresztelt teljes átdolgozását hallva (megint csak sajnos), az ez irányba kísérletezésük is meddőnek tűnik. Ennek ellenére, mivel a koncertprogram nagyja (szerencsére) nem erről az anyagról van (épp csak négyecskén), még bizakodó vagyok. Azért a korábbi, jobb minőségű dalokat csak nem tudták elrontani! Igaz, nem feltétlenül a kedvenceimet sorakoztatták fel (én például ki nem hagytam volna azokat a fantasztikus dalaikat, amelyeknek a címe egy-egy kémiai elem: Chrome, Sulfur), azért korrekt áttekintése a pályájuk azon részének, amikor Jonas már tiszta énekhangját használta. A klasszikus, zseniális és egyébként is, kamaszkoromban meghatározó dark lassújuknak, a Day-nek az előásásáért meg pluszban csókoltatom őket!
Jó, ennyit a még nem hallott lemezről, ha majd elérhetővé válik, okosabbak leszünk. A jövő felé tekingetve sajnos nem vagyok túl derűlátó, bár a reményt nem adom fel. Nemcsak azért, mert nagy szerelmeim voltak a korai albumaik, hanem mert lemezről lemezre a mai napig sikerül egy-két kiváló számot összehozniuk. Hátha összejön még nekik a dolog egy egész albumon át is!
Ha valaki véletlenül ezt olvasgatná, figyelmébe ajánlom, hogy már írtam a lemezről itt!
