Magyarország egyetlen őrülten intelligens zenei blogja

Music Over My Head

Music Over My Head


THYX: Headless ajánló

2016. 03. 25., Metropolis Records

2020. július 06. - herma

Darkos szintipop 21. századi köntösben. Hivatalosan futurepopnak és progressive trance-nek címkézik. Mivel én most hallok ilyet először, és van egy hangulata, meg a hangzása is perfekt, érdekességképp bejön. Ha mégis valaki ismertet kéne említene, Moby például eszembe jutna, esetleg Emika, de biztos…

Tovább

Dark Suns: Everchild ajánló

2016. 06. 03., Prophecy Productions

Őshardrockos retrózás, szaxofonos jazzelés a sötétlő pszichedelikus kavalkádjukba keveredve. Amikor jó, akkor a már eleve hihetetlenül feelinges, fojtogató feszültségben fogant verzék a Porcupine Tree legjobb pillanatait lepipáló, asztráltest-lebegtető, fantasztikus refrénekben csúcsosodnak ki.…

Tovább

Astronoid: Air ajánló

2016. 06. 10., Blood Music

Bár nem igaz, hogy semmi sem az, aminek látszik, az Airnek köze sincs ahhoz, amit a borító vagy a cím alapján várnánk. Sőt, igazán semmihez sincs, amit valaha hallottam. Azaz van több mindenhez is, csak ezt a fajta kombinációt még nem csíptem el sehol. Ahhoz képest, hogy szintipopos nyápicságú,…

Tovább

Long Distance Calling: Trips ajánló

2016. 04. 29., InsideOutMusic

Ezt a lemezt nagyon vártam, de még annál is kevésbé kaptam tőle azt, amit szerettem volna. És bizony a mai napig sem sikerült igazán zöld ágra vergődnünk, pedig a Long Distance Calling előző igazi, The Flood Inside albumát majdhogynem imádtam. Őrületes plusz örömként ért, amikor kiderült, hogy az…

Tovább

Fallujah: Dreamless ajánló

2016. 04. 29., Nuclear Blast

Tessék, itt a bizonyíték, hogy alapvetően görény stílusból elindulva is lehet kegyetlen jó zenét csinálni! Aztán úgyis tudom, hogy mi lesz... A sok hülye elfelejti, aztán jön megint az idióta skatulyáival, hogy mi miért nem lehet jó eleve. Mindegy. A Dreamless amellett, hogy tele van tömve zseniális…

Tovább

Withered: Grief Relic ajánló

2016. 05. 27., Season of Mist

Igazán impozáns kortárs death metal alkotás, kiindulásként mondjuk a Gorguts nem rossz tipp. Jó, nem olyan utolérhetetlen remekmű, mint a Colored Sands, de a Pleiades' Dustnál valamivel szívesebben hallgatom. Természetesen megáll a saját lábán a produkció, a témák kreativitástól hemzsegnek, és…

Tovább

Lions May Cry: Somethings Coming... ajánló

2016. 04. 01., self released

Ugyan nem feltétlenül talál telibe ennek a hard rockos, popos és progresszív elemekkel is bátran játszadozó alternatív triónak a világa, de lényegében tökéletes amit művelnek. Zseniálisan szerkesztett dalok, hibátlan hangzás, változatos, gazdag hangszerelés, ügyes csavarokkal, és fülberagadós…

Tovább

The Schoenberg Automaton: Apus ajánló

2016. 06. 03., Lifeblood Inc.

Amikor nagy ritkán összefutok egy deathcore lemezzel, az első pillanatokban nagyon vígan szoktam bólogatni, aztán úgy a második breakdown táján kezdek picit unatkozni, míg hamarosan rá kell jönnöm, hogy innentől kezdve végig ez lesz, és lelohadok. Ennek az ausztrál csapatnak a fortyogó üstjébe az…

Tovább

Vaults of Zin: Kadath ajánló

2016. 05. 26., self-released

Ronda borítóhoz szép zene jár. Csak viccelek, teljesen őrült, eszelős, experimentális mathcore-sludge-progrock hallható a Kadathon. Méghozzá elég kellemetlenül játékos, disszonáns fúziós kalandozásokkal, és a jó ízlés határát súroló bélokádásokkal fűszerezve. Finom!

Tovább

iamthemorning: Lighthouse ajánló

2016. 04. 01., Kscope

Ha valaki veszi a fáradságot, és böngész a posztjaim között, akkor sem fogja azt látni, hogy csakúgy dobálóznék az "emmárasztánkomojzene" kifejezéssel. Az iamthemorningnál azonban tagadhatatlanok a klasszikus gyökerek, mind Gleb Kolyadin zongorajátékában, mind Marjana Semkina vokális megoldásaiban.…

Tovább

No-One’s Project: Warning ajánló

2016. 05. 30., self-released

A jóhiszemű "vásárlót" könnyedén át lehet rázni azzal, hogy ez Serj Tankian csapata. Pedig nem. Viszont attól még megéri átrázódni, mert nemcsak olyan, hanem jobb is, mint amit szegénykém az utóbbi időben kihoz magából. Arról azért szó nincs, hogy annyira őrült, vagy agresszív lenne a zene, mint a…

Tovább

Huis: Neither in Heaven ajánló

2016. 05. 01., Unicorn Digital

Mindig komoly kihívást jelent számomra áthámozni magam a 80-as évek zenei külsőségein, nincs ez másként a progresszív rock akkoriban dívó egyetlen ága, a neo-prog esetében sem. A kanadai Huisnál sem érzek másként, és így esélye sincs rá az anyagnak, hogy nagy kedvencemmé váljon. De ha a személyes…

Tovább

The Enigma Code: Vices ajánló

2016. 03. 24., self released

Ritka az olyan death metal csapat, amelyiknél 8 perctől fölfelé indulnak a dalhosszak. De azért van ilyen is, méghozzá itt, és témákban bővelkedő, progresszívnek mondható formában. Elég fiatal srácokból áll a csapat, így deathcore-os elemek is fellelhetők, de akinek egy csöpp esze van, azt nem…

Tovább

Værket: Jealousy Hits ajánló

2016. 05. 13., Escho

Jethro Tullos (fuvola)játékosság, Emerson Lake & Palmeres virgonckodás, pláne Greg Lake-es hősszerelmesség Matthew Bellamy-s (Muse) teátralitással megsarkantyúzva. Amúgy meg irtó vehemens fúziós részektől hemzsegő, fantasztikus kompozíciókat rejtő zene, ami nemcsak a túlművelt agynak élvezetes,…

Tovább

Grand Mexican Warlock: III ajánló

2016. 04. 11., Pongo Pongo Collective

Meg voltam róla győződve, hogy erről biztos írok, aztán ahogy egyre jobban muszáj lett, annál jobban bizonytalanodtam el. Sejtettem, hogy boszorkányság áll a dolog hátterében, így először vízpróbának, majd tűzpróbának vetettem alá. Van amelyiket kiállta, de nem mondom meg, hogy melyiket. A lényeg,…

Tovább

Katatonia: The Fall of Hearts ajánló

2016. 05. 20., Peaceville Records

Sokat szenvedtem ezzel a lemezzel, na nem igazából. Merthogy a Viva Emptiness óta első hallásra ez tűnt a legígéretesebbnek. Hosszabb távon a Great Cold Distance-t sikerült egész megszeretnem, és az utána következő kettővel is megbékéltem. Az kifejezetten szimpatikus volt, hogy a GCD szimplasága…

Tovább

Utopianisti: The Third Frontier ajánló

2016. 05. 27., Pohjola Records

Hallani is egyből az elején, ahogy az elefánt őse beköszön, szóval nem egy standard jazz-fusion lemez ez az elég erőltetett nevű finn csapat harmadikja. Például jó nagy big band adagot kapunk, de sokféle progrock alágba belekapnak, még a metal, vagy a zeuhl sem esik messze a fájuktól, utóbbi…

Tovább

John Zorn: The Painted Bird ajánló

2016. 03. 18., Tzadik

John Zorn idén is nagyon termékeny volt, több mint tíz lemez fűződik a nevéhez. Néhányat meghallgattam, egyről már írtam is. A The Painted Bird, mint mostanában majdnem mind, "csak" szerzői lemez, azaz Zorn a komponista, a producer, de nem játszik az albumon. Itt van viszont Matt Hollenberg a Cetus…

Tovább

Vektor: Terminal Redux ajánló

2016. 05. 06., Earache Records

Nagyon népszerű lett ez a lemez underground metal körökben. Ami egyrészt nem csoda, mert ritka a progresszív thrash zene, és nekem is el kell ismernem, hogy elég jó lett. Azért van itt. De valahogy nem fog meg különösebben. Túl steril a hangzás, az énekes torokmetszett hangját fárasztónak érzem, a…

Tovább
süti beállítások módosítása