Magyarország egyetlen őrülten intelligens zenei blogja

Music Over My Head


OverAlive: Transmutation ajánló

2016. 05. 20., self-released

2019. augusztus 24. - herma

Eklektikus progzene, a jazztől a funkon át a metálig mindenfélével. Persze, hogy leesik az állunk, úgy zenélnek, és vannak nagyon jó részek, de sajnos meglepően laposak is. Ígéretnek mindenesetre elég komolyak, és ugyan ha lehet, igyekszem kerülni a szexizmust, ám ha egyszer ők is erre játszanak rá…

Tovább

Ana Popovic: Trilogy

2016. 05. 20., Artistexclusive Records

Ó, kérlek, Bluesistennő, mutasd meg nekem mindhárom arcodat! - imádkozhatta valaki, s lám, kérése meghallgattatott. Hivalkodóan, tripla lemezzel mutogatja magát Ana Popovic, aki tényleg nem rejti véka alá, hogy dögös, de bátran és szégyentelenül teheti, hiszen zenészi teljesítménye mellett mindez…

Tovább

Jungle by Night: The Traveller ajánló

2016. 05. 20., V2 Records

Nem mondom, hogy a pulzáló basszus nem teszi meg a magáét, de főleg fúvósokra, illetve elég kreatív billentyűhasználatra épülő, jazzes-funkos, hol szép, hol csak feelinges-lazulós muzsika ez. Aztán van amikor már-már kortárs klasszikusnak érzem, máskor meg a 70-es évek experimentális…

Tovább

Fourth I.D.: Love, Hope & Pain ajánló

2016. 03. 31., self released

Jönnek a moszkvai tarkafejű fiatalok, aztán rendet vágnak az alternatív rockzenében! Csilis--fánkos szleppelős reppelés, grúviriffes rokkolás, pávörpoppos emózás (enélkül mondjuk ellennék), meg ami épp eszükbe jut! Az elején például egy olyan imádnivalóan vibráló spaces témával indítanak, hogy…

Tovább

Oz Noy: Who Gives a Funk ajánló

2016. 04. 01., Abstract Logix

Irtó feelinges blues-os, jazzes instru funk rock muzsika. Ha elkezded hallgatni, egyből jön a Rózsaszín Párduc hangulat! A csontokig ható zeneiség, és a kiváló szólóteljesítmények mellett. Majd minden dalba sikerült egy neves zenészt jammelésre csábítani, így jön a képbe John Medeskitől kezdve Joe…

Tovább

René Benton: Xpressions ajánló

2016. 02. 19., self released

Riffcentrikus, metal közeli, alternatív-progos hard rock, ami gondolom elég érthetetlen, úgyhogy: mondjuk mintha a King’s X született volna újjá! A névadó egy eszelős jó fiatal gitáros, aki nem fogja vissza magát, úgy játszik mint a disznó (ha az nagyon jól nyomja), aki nem hiszi, elég ha csak a…

Tovább

Minotaurs: Weird Waves ajánló

2016. 03. 11., Static Clang

Állítólag eredetileg ez az énekes fickó singer-songwriter projectje volt, de ezt ebből a lemezből aligha tippelné meg helyesen bárki. Merthogy egy 8 fős, funkos zenét játszó gárdával állunk szemben! Igaz, hogy sokszor pihennek egy jópáran, és ilyenkor valóban alterosba, vagy folkosba vált a muzsika,…

Tovább

Sister Sparrow & The Dirty Birds: Fowl Play ajánló

2016. 03. 04., Party Fowl Records

Sister Sparrow koncertlemezt készített mocskos madaraival (hat kandúrmadárról van szó). Most találkozom velük először, de alkalmasint nem utoljára, mert úgy érzem, mintha Janis Joplin éledt volna újra ebben a fiatal, irgalmatlanul impulzív és tagadhatatlanul tehetséges hölgyben (nem művész nevén…

Tovább

hír és elmélkedés: Jön az új Faith No More

Minden idők legjobb, de legalábbis legnépszerűbb funk-metal (és még sok egyéb más) zenekara 18 év után jelenteti meg visszatérő albumát Sol Invictus (Legyőzhetetlen Nap) címmel. Meg lennék lepve, ha ezt bárki is innen tudná meg, de csak fontos hír, ki nem hagyom. Jó, rég lehet tudni, csak vártam…

Tovább

Richie Kotzen: Cannibals kritika (ajánló)

2015, Headroom-Inc

Nem is tudom, mikor történt utoljára ilyen, hogy következő évi lemezt csak Újév után hallottam. Inkább már novemberre ki/becsurgott 1-2 anyag, aminek azévben még nem kellett volna. Hát, most mégis, tegnap jutott el hozzám az első érdeklődésemre számot tartó album idénről: Nem vagyok annyira…

Tovább