Már az Intro egy percében sem hagynak kétséget az amerikai srácok a horzsolóan nyers doom riffjeikkel, hogy ők bizony a sludge-ot választották műfajul. Énekileg nem is erőltetik meg magukat, csak ordításra szorítkoznak, de természetesen semmi baj nincs ezzel. Minthogy zeneileg igencsak jók, sokszor…
Mi más volna, mint stoner-doom? Semmi, az. Elég erősen porszívós a gitárhangzás, a dobok is szépen füstölögnek. Hozzák a standard doomos témákat, belekötni nem igazán lehetne, de kevés lenne ahhoz, hogy kiemelkedjenek az óriási mezőnyből. Tehát az ének a különleges, amely legtöbbször két (vagy több)…
Ez a csapat aztán pont olyan, amilyennek a borító alapján gondolhatnánk: kicsit ijesztő, kicsit groteszk, de önmagát egy cseppet sem komolyan vevő, pszichedelikus doom zenét játszó bagázs. Nagyon sokszor túlontúl is erős a Black Sabbath-érzete az embernek, de hát ebben a műfajban gyakran megesik az…
Az igencsak súlyos black-doom zenét játszó Rorcal már évek óta a figyelemre méltó zenekarok sorát gyarapítja. Viszont mivel rengeteg ilyen van, hirtelenjében nem sokra tudok visszaemlékezni velük kapcsolatban, mint hogy jó ideje a látóteremben vannak, elég jók, és volt egy Világvége című lemezük is…
Minden rendben van? És nem unalmas ez így? Nem akarsz egy kicsit mondjuk félni? Érezni, ahogy pókok szaladgálnak a hátadon, csúszómászók furakodnak be a ruhád ujjába, denevérek lepik el a plafont, a csapkodásukkal felsértve a fejbőröd, döglődő patkányok vinnyognak a lábadnál a bokáig érő, fertőzött…
Valaha régen Ausztráliában volt egy extrém metal csapat, a Disembowelment, és valahol a death és doom zene határmezsgyéjén tanyázott. Akkor, amikor még nem alakultak ki, és pláne nem csontosodtak meg a később death-doomnak, ill. funeral doomnak nevezett stílusok. Nyersebben is játszott ez a zenekar,…