Ilyen névvel nem lehet kérdés, hogy kortárs black metalt játszik a finn zenekar, ők experimentálisnak mondják magukat, ám legyen! Nyilván nem az első lemezük ez, hanem l. a címét, viszont nekem csak az első találkozásom velük. Miután nem áll módomban rongyosra hallgatni, nem tudom megállapítani,…

Kellemes kis black-doom trió Rhode Islandből. És ugyan ez csak irónia lehet, de a műfajhoz képest nem is olyan durcásak, hanem inkább a hangulatot csípték el úgy, hogy az embernek kedve legyen hozzájuk. Ennek megfelelően nem is a témák sokaságára, vagy bonyolultságára helyezik a hangsúlyt, hanem…

A cím csalóka, mert ez még csak a második anyaga a libanoni ambient-black zenekarnak. Viszont a(z egyébként igen kevesek által művelt) stílusában igencsak rendben van! Persze gondolom nincsenek sokan képben a megjelölést tekintve, úgyhogy a Darkspace nevét megemlítem, mint kiindulási pontot (és a…

A Lord Mantis mára igen nagy név lett a blackened sludge (a jelenlegi metal színtéren az egyik legszélsőségesebb irányzat) undergroundban. Legutóbbi, '14-es Death Mask lemezén még teljes pompájában tündökölt. Csakhogy hopp, az újra aktív Cobalt (nemrég jelent meg a monumentális visszatérő lemez,…

Riffintenzív szárazblackmetal Norvégiából. Rövidre zárva, a'la újkori Satyricon (mínusz indusztriális hatás). Általában - szerintem - intenzívebb, és élvezetesebb, mint Satyrék 2000-es évekbeli művei. Elég rövid, dalcentrikus, groovos, olykor thrashes szerzemények, pókdobossal alátámogatva. Szóval…

Ritka madár a minőségi szimfonikus black metal! Mondom ezt úgy, hogy sokakkal ellentétben nem vagyok a műfaj ellensége. Például sosem vettem magamnak Dimmu Borgir pólót csak azért, hogy lehányjam... Sőt, a norvég csapatot - különösen az ezredforduló környéki időszakában - a műfaj kvázi csúcsának…

Szervusztok gyerekek! Szeretnétek cirkuszba menni? És black metal cirkuszba? Hogy mi az? Hát olyan mint a sima cirkusz, csak sokkal jobb! (Valójában egy olyan traumatikus élménnyel lesztek gazdagabbak, aminek hatására felnőtt korotokban rendszeres bejárásotok lesz a bolondok házába, de ezt még…

Itt van ez a black metal csapat, akikről aligha hallottak sokan, mert bizony a tavaly és tavalyelőtt megjelent két nagylemezükkel (valójában ez így nem pontos, de a részletekbe nem megyek bele) egyszerre igyekeztek az extrémek között a legextrémebbek és az avantgárdak között a legavantgárdabbak…

Két héttel a régi kolléga új lemeze után Samoth ex-Emperor gitáros aktuális csapatának harmadik lemeze is örvendezik a születésének. Bevallom, már a Zyklon ténykedését sem követtem túlzott aktivitással (illetve lelkesedéssel), és ez még inkább igaz a Wretched Endre. Azonban most az eddigi…

Eléggé disszonáns black metal Németországból. Ennek ellenére nem passzolnak bele a kortárs, kaotikus trendbe, valahogy jobban fésültek annál. De csak annál, mert egyébként nem egy habkönnyű hallgatnivaló, amit kínálnak. A magam részéről azért nagyon kellemesnek találom, ha a hangulat nem is változik…

Igazán hangulatos kortárs black metal lemez jó kis rikoltozós énekkel. A technikázás helyett inkább a hangulatra helyezték a hangsúlyt az ír srácok, és egész éjfekete miliőt sikerült megteremteniük. Ugyan akadnak dallamosabb gitártémák is, de egyáltalán nem a black metal természetközeli ágát…

Ha a death-doom stílusmegjelölést vennénk kiindulási alapnak, - ami egyébként végül is igaz - és egy a műfajban szokásos lemezre számítanánk, azzal nagyon félrevezetnénk magunkat. Ugyanis az Új-Zéland South Islandjének központjában, a gyönyörű nevű Christchurchben verbuválódott zenekar a város…

Manchesteri csapat és black metalt játszik. Most bemutatkoznak. Méghozzá igazán elsöprő erővel!

Ihsahn egy kétségtelenül kirívóan és sokoldalúan tehetséges figura. Amit az Emperorral alkotott, az ma már történelem, sok egyéb projectje mellett a feleségével (meg egy darabig egyik sógorával) működtetett Peccatum is nagyon különleges volt, azonban amikor szólópályába kezdett, ez is félbemaradt…

  Misha Mansoor és Mark Holocomb, a Periphery két gitárosa  hozta össze ezt a projectet, amely a djent anyabandánál jóval extrémebb területekre téved (death/black riffelés) sokszor, de természetesen stílusilag korántsem egysíkú anyag. Tényleg ketten csinálták, ennek megfelelően instrumentális, és a…

Ez a black metal ereje teljében! Elemi erővel, hurrikánszerűen söpör végig, csak romokat, és átláthatatlanul kavargó port hagyva maga után! Briliáns a gitárjáték, letaglózó erejük mellett igen kreatívak is a témák, az előadásmód (a hangzást is beleértve) elsőrendű, tökéletes harmóniában a…

Kivételes, hogy olyan az intrója egy black metal lemeznek, hogy nincs kedvem továbbugratni! Ha az egész lemez ilyen neoklasszikus-dark-ambient volna, azt is szívesen végighallgatnám! Bár nincs így, de nem intenek búcsút a stílusnak, csak bejönnek a gitárok, dobok, agresszív vokálok is, és ezután…

  Ha azt mondom, a Sydäntalvi a finn Sólstafir, szerintem maguk a tagok sem vitatnák, vagy igen, de a komoly hatást biztosan elismernék. Igaz, hogy a zenéjük jóval konvencionálisabb izlandi példaképeikénél, de hangulatilag megvan a párhuzam, a dallamos énekről meg el is hinném, hogy Tryggvason az,…

Egyszemélyes magyar black metal project, méghozzá a szimfonikus fajtából. Két alapvető hatást érzek, egyrészt az Emperor első lemezének misztikus atmoszférája, és harmóniamenetei köszönnek vissza, bár ez jóval kevésbé intenzív, a hangzása meg sokkal jobb (nem nehéz, mondjuk). Másrészt meg a Dimmu…

Volt hajdanán ez a csapat, hét éve, a legutóbbi albumukkor abba bele is hallgattam (Gin). De már semmire sem emlékszem, az igazat megvallva. Illetve csak arra, hogy megjegyeztem, érdemes lesz figyelni rájuk a későbbiekben (azért csoda, hogy ez az emlék idáig kitartott). A lényeg: elvileg black…