Úgy van az, hogy Totó már jó öreg nénike (úgyhogy elnézést, inkább la Momposina asszonyság), csakhogy ő is volt valaha fiatal(abb), és ha a Tambolerót hallgatjuk, egy ereje teljében lévő latin hölgyet hallunk énekelni abszolút kortárs világzenei köntösben. Minthogy igyekszem röviden írni, annyit csak, hogy volt egy eredeti lemez, amit 91-ben rögzítettek, viszont most aláritmusozták az egészet, amitől táncolóssá vált, de nem kell dance alapoktól rettegni, inkább amolyan törzsi körítést kaptak a dalok. Szóval a fiatalok átvették az irányítást, méghozzá szó szerint, mert Totó unokái mentek be a stúdióba (amit egyébként Peter Gabriel adott kölcsön) vokálozni.
Azaz jól feldobták a nagyi avittnak ítélt cuccát (természetesen ő is tisztában van a ténykedésükkel, sőt, ott ügyködött velük együtt, a mixerpulton bogarászva). És mit mondjak, tök érdekes a végeredmény! Simán elhittem volna, hogy most készült, és él bennem a kép, hogy az évtizedekkel ezelőtti folkos cuccok mennyire régiesnek tudnak hatni, aminek itt nyoma sincs. Úgyhogy most "bebizonyosodott", hogy csak a köntösöket cseréljük, de az ember benne mindvégig ugyanaz marad! Piszok élvezetes egy lemez lett ez így!