Francia pszichedelikus stoner, azaz a manapság dívó tömegműfaj, de a cseppet sem átlagos fajtából. Ugyanis nem jellemző, hogy a gitáros az ormótlan hosszú dalokat lényegében szénné szólózza. Egy csapat persze a tájékozottabbaknak eszükbe juthat, nevezetesen az Earthless, akiknek amikor csak a múltkori egydalos lemezére gondolok, a mai napig beleborsódzom! Épp ezért, mert van már rá példa, a Domadora nem hat a reveláció erejével, meg az Earthless gitárosát egy hajszálnyival fantáziadúsabbnak, vagy elszálltabbnak érzem, azonban az itteni kiválóságát csak vitatni is finoman szólva botorság volna!

Amúgy meg nem is igaz teljesen a párhuzam, mert itt nem egyszer vokalizálás is folyik, különösen a rövidebb dalokban, és - hogy-hogynem - pont a kedvenc sivatagi-pszichedelikus-típusú énektémáimmal nyűgöznek le! Szóval amit elveszítünk a réven, visszajön a vámon, vagy hogy.

Száz szónak is egy a vége, ez egy őrületes fílinghalom, amit a műfaj rajongóinak felesleges volna ignorálnia, nem mondom, hogy feltétlenül kötelező, de nagyon erősen ajánlott anyag!