Pszichedelikus sztóner az Usából, viszont bárki bármit is gondol ezután, az téved! Merthogy lényegében még nem mondtam el semmit. Hiszen hogyan is lehetne kitalálni, hogy véges-végig (vagy legalábbis majdnem) erőteljes közel-keleti (avagy a cím alapján kis-ázsiai) hatása van a gitártémáknak, és ettől egy teljesen sajátos irányba terelődik a dolog. Méghozzá bármily meglepő is, a közép korszakos Amorphis jut eszembe a csapatról! Tehát a Pasi Koskinen kiszállása előtti utolsó évek. Valahogy az ének is stimmel, ha nem is annyira karakteres, és hát mit mondjak, piszkosul üt az egész! Ráadásul másolásról szó sincs, sőt, végül is nem is ugyanaz a műfaj, csak egy erőteljes lelki rokonság van itt, az viszont olyannyira, hogy aki szintén rokonléleknek érzi magát, az mindenképpen ismerkedjen meg az anyaggal!

Egyébként közel sem olyan progos a zene, és nem is olyan slágeres, mint az Amóé, meg persze jóval stoneresebb, aki meg nem tudja, hogy kikről beszélek és mit, annak meg legyenek irányadóak az arabos / törökös dallamok, illetve a kiváló minőség!