Szomorkodva ringató, délutáni eső utáni merengésbe csábító muzsika ez. Nem akarja megfejteni a világot, de ha inni kezdünk közbe, akkor míg kívül ránk sötétedik, odabent sok minden megvilágosodhat. De vigyázat, nehogy aztán hónapokra begubózzunk!
Kellemes hangú singer-songwriter énekesnő, akibe rögtön a nyitódalnál egy picit szerelmesek leszünk, és ez ki is tart a lemez végéig, ha közben el nem alszunk...
Szóval a mindennapi energiadózisát senki sem Haroula Rose-ból fogja meríteni, szépnek viszont szép (akárcsak a művésznő), és a busongó hangulata mellett tisztaságot is áraszt, amivel talán tud enyhíteni a mindennapi problémák szorításán.
Legalábbis én most - amikor épp nincs ilyesmire igényem - így érzem.
De ha tévednék, akkor is tartalmas hallgatnivaló!
