Francia anyanyelven (amikor épp nem angolul) énekelt singer-songwriter anyag ez, méghozzá minkét nem egy-egy képviselője hallatja rajta a hangját, sokszor duettet énekelve (a főnöknek azért a fickó tűnik). Az akusztikus gitáron, vagy talán inkább valami lantfélén, szerencsénkre egy ügyes kezű valaki játszik. Méghozzá eléggé a múltba révedő, vagy onnan merítkező muzsikát, ezáltal az egésznek van egy nosztalgiázós hangulata, és persze ennek megfelelően kissé szomorkás, de azért mégiscsak kellemes, ringató.

Nem egyszer vonósokkal is meg vannak támogatva a dalok, míg dobok viszont egyáltalán nincsenek. Így igazán ideális délutáni sziesztázáshoz, nyárutói felhőnézegetéshez (bár ez rajtuk kívül álló okokból épp nem aktuális). Nem kéne elmennem szó nélkül a hangulatos borító mellett sem, elképzelhetőnek tartom (ám most nem kezdek el kutakodni), hogy a zene hordoz magában némi folklór örökséget is a képen látható vidékről, esetleg még a gyarmati időkből. Aki nem hiszi, járjon utána!