Ambient popnak hívja magát a brooklyni csapat, de a vonzerejük úgyis a zenéjükből (meg már a nevükből is) áradó letargikus, ellustult dekadencia.
Nagyon hangulatos két dal, meg van még 2012-ből egy négydalos EP, szóval nem kapkodnak, de ami kicsúszik belőlük, az fincsi. Azt mondjuk nem tudom eldönteni, hogy az énekes egy mély tónusú (épp cigarettázó) hölgy, vagy Greg Gonzalez néven csak férfiakat anyakönyveznek. De akár így, akár úgy, érdekes, és kellemes hangja van.
Nehogymár ne legyek olyan jófej, hogy ideteszem az EP-t is (talán még jobban is tetszik):
