Magyarország egyetlen őrülten intelligens zenei blogja

Music Over My Head

2015. első negyedévének legjobb lemezei

2015. április 01. - herma

Nos, 10 darabot gyűjtöttem össze, többet nehezemre esett volna, hogy ez most jó vagy rossz, azt meg nem tudnám mondani. Azért az ezévből eltelt idő jórésze uborkaszezon volt, úgyhogy nem kell aggódni, ami késik, nem múlik.

covers_of_1960_best_music_albums_2860_x_1800_by_benliau0227-d4swphh_masolata_1.jpg

Mivel a listán (mindjárt) szereplő anyagok feléről már most is van írás a blogon, ezúton megkímélek mindenkit ezen az oldalon az elemezgetéstől, azonban a linkek mind a megfelelő kritikára mutatnak (továbbá, és ez komoly frissítés, a borítóra klikkelve spotify stream érhető el). Akikről nincs, azokról is igyekszem előbb-utóbb. Igazán gondot csak Steven Wilson anyaga jelent, mert egyelőre nem sikerült helyre tennem magamban. Idővel gondolom sikerülni fog, én legalábbis bizakodó vagyok (ugye ezt az is mutatja, hogy felkerült ide...). Tehát:

1. Beardfish - +4626-Comfortzone

beardfish-300.jpg

 

2. Callisto - Secret Youth

callisto-secret-youth_300.jpg

 

3. Torche - Restarter

torche-restarter_300.jpg

 

4. Dødheimsgard - A Umbra Omega

dodheimsgard_300.jpg

 

5. Primitive Man - Home Is Where the Hatred Is

primitive-man-300.png

 

6. Richie Kotzen - Cannibals

richie_300.jpg

 

7. Archive - Restriction

archive_300.jpg

 

8. Steven Wilson - Hand. Cannot. Erase.

steven_wilson_-300.jpg

 

9. The Gentle Storm - The Diary

gentle_storm_diary_300.jpg

 

10. Marduk - Frontschwein

marduk_300.jpg

 

 

A sorrend számít, bár abszolút ideiglenes ;-) álláspontot tükröz.

Némi magyarázatot azért fűzök a dolgokhoz: a Beardfish nagyon megnyert magának, bármikor jólesik hallgatni, és van is annyira gazdag, hogy érdemes. A Callistóval még barátkozom, de sokat ígér, a Torche egyből levett a lábamról, a DHG-hez ritkán van hangulatom, de kimagasló munka. Richie e lemezbéli hangjába beleszerettem az utóbbi hónapokban (viszont a dobok mostanra nagyon zavarnak). A The Gentle Storm meg egyértelműen csak Anneke hangjának köszönheti az ittlétét (lehet, hogy ki is kéne cserélnem Eivør Bridges-ére).

Más. Anno, a '14-es év végi listánál rebesgettem, hogy emlegetek majd még anyagokat, amik akár rá is kerülhettek volna, csak ilyen-olyan okból nem. Nos, eddig nem jeleskedtem ebben, és most sem fogom túlzásba vinni, de íme néhány album, amely melegen ajánlott:

 

Neneh Cherry - Blank Project

neneh-cherry-blank-project_300.jpg

Biztos felraktam volna, ha ismerem, de csak nemrég bukkantam rá. Remélem írok róla hamarosan, addig is annyit érdemes (kell) a hölgyről tudni, hogy Massive Attack számban is énekelt már (meg hogy a "Két másodperc az élet" is az ő nevéhez fűződik), mert ez ehelyt nem rossz kiindulópont.

 

3rd Ear Experience - Incredible Good Fortune

3rd_ear_300.jpg

20 perc közeli space rock jammek Robbi Robb fantasztikus gitárszólóival és helyenként váratlanul felbukkanó delejező énekével. Ez sem volt meg még tavaly...

 

Bloodbath - Grand Morbid Funeral

bloodbath_300.jpg

Alapvetően egy technikai malőr folytán nem vettem számításba a tavalyi listánál, utólag meg már nem akartam senkit kitúrni. Elejétől a végéig kellemesen áporodott death metal dalokat tartalmaz, néhány kiemelkedően rettenetes momentummal (nekem főleg a lassabb, doomosabb részek az eseteim).

 

Deine Lakaien - Crystal Palace

deine-lakaien_300.jpg

Ők sajnos beleestek abba a csapdá(m)ba, hogy a legutóbbi, kiváló lemezük után voltak bizonyos elvárásaim. Nos, első hallásra ezeknek a közelében sem voltak, amúgy meg dömping volt, hát többet nem is kerítettem rájuk sort. Egészen a közelmúltig, amikor viszont - már némileg engedékenyebbben közelítve - piszkosul meggyőzött, olyannyira, hogy el is szégyeltem magam. Amúgy egy német underground dark szinti pop trióról van szó, és pl. Depeche Mode rajongók (ill. kedvelők) helyében semmiképp sem hagynám ki...

 

Her Name Is Calla - Navigator

her-name-is-calla-300.jpg

Na, erről is nagyon rég akartam kritikát, aztán csak nincs, csak nincs. Még nem adtam fel, mert totál ismeretlen név, és megérdemelné. Egy nagyon sokszínű lemez, indie-től a neofolkon át pitch-elt énekig mindenféle megtalálható rajta, és az album első fele csupa kiváló dalból áll. A második felével is csak az a gondom, hogy kicsit belealvóssá válik, de hát semmi sem lehet tökéletes.

 

Pinnick, Gales & Pridgen - PGP2

pgp2-300x300.jpg

A Gales lemez ismertetőjében megemlítettem, hogy nem egészen világos, miért nem tetszettek a PGP lemezek. Mostanra már tiszta: egyszerűen hülye voltam. Azaz sikerült rehabilitálnom magamban ezt, és az elődjét is. Iszonyú jó, húzós rockzene.

 

Remélem, ha valaki rábukkant erre az oldalra, tudtam neki némi ötletet adni, hogy mivel terhelje a hallójáratait!

Most pedig befejezem ezt itt.

 

Elkészült a második negyedéves lista, ha valakit érdekelne (és igen, egyszerűbb volna félévesnek hívni, úgy is hívom)!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://breakthesilence.blog.hu/api/trackback/id/tr787325328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.