Magyarország egyetlen őrülten intelligens zenei blogja

Music Over My Head

Music Over My Head


Virus: Memento Collider ajánló

2016. 06. 03., Karisma Records

2020. július 06. - herma

A Virus zenekar gyökerei a Ved Buens Endéig nyúlnak vissza, amely egy mindössze egy nagylemezt megért avantgarde black metal formáció volt a 90-es évek derekán. Az egyediségéhez kétség sem férhetett, ellenben a "szerethetősége" már korántsem volt egyértelmű. Legalábbis nekem inkább erőltetettnek…

Tovább

Vaults of Zin: Kadath ajánló

2016. 05. 26., self-released

Ronda borítóhoz szép zene jár. Csak viccelek, teljesen őrült, eszelős, experimentális mathcore-sludge-progrock hallható a Kadathon. Méghozzá elég kellemetlenül játékos, disszonáns fúziós kalandozásokkal, és a jó ízlés határát súroló bélokádásokkal fűszerezve. Finom!

Tovább

iamthemorning: Lighthouse ajánló

2016. 04. 01., Kscope

Ha valaki veszi a fáradságot, és böngész a posztjaim között, akkor sem fogja azt látni, hogy csakúgy dobálóznék az "emmárasztánkomojzene" kifejezéssel. Az iamthemorningnál azonban tagadhatatlanok a klasszikus gyökerek, mind Gleb Kolyadin zongorajátékában, mind Marjana Semkina vokális megoldásaiban.…

Tovább

Hegy: 80 Miles Out & 6 Feet Under ajánló

2016. 06. 01., GarageLive Records

Nem kell sokáig Hegyeznem a fülem, hogy halljam, milyen jó kis zene ez. Instrumentális post-rock, méghozzá sokszor sludge-ig besúlyosodva, mégis játékosan. Változatos, hangulatos, fantáziadús, lehet vele utazni, a hangzás is kiváló, pedig magyar (de gonosz vagyok, és nincs is igazam, viszont…

Tovább

After Osmosis: What Do You See When You Dream? ajánló

2016. 05. 31., self-released

Ringatósan lágy kellemes post-rock, ha valaki épp ilyenre vágyik. Nem terhelnek bennünket énekkel sem, nem is kell, elég jól zenélnek ahhoz, hogy így is elégedettek lehessünk. Ügyesen komponálnak, bár azért nem egy odafigyelős zene, elalváshoz viszont kiváló.

Tovább

No-One’s Project: Warning ajánló

2016. 05. 30., self-released

A jóhiszemű "vásárlót" könnyedén át lehet rázni azzal, hogy ez Serj Tankian csapata. Pedig nem. Viszont attól még megéri átrázódni, mert nemcsak olyan, hanem jobb is, mint amit szegénykém az utóbbi időben kihoz magából. Arról azért szó nincs, hogy annyira őrült, vagy agresszív lenne a zene, mint a…

Tovább

Selsius: First, Do No Harm ajánló

2016. 05. 27., Rocred Production

Több, mint elég jó svéd alter csapat, könnyed, lebegős, szárnyalós, szomorkás zenével. Nem tudom, hogy egy ember énekel-e csak, mindenesetre kifejezetten jó a hangja, főleg, amikor rekedtesen használja. Aztán a direktebb dalok mellé vannak hosszabban kibontott, nyolc-kilenc perces tételek is, és…

Tovább

Ida Bang & The Blue Tears: Possibilities ajánló

2016. 05. 27., self-released

Feelingesen vékonyra vett kíséretű, energikusan lötyögős blues-rockban jeleskedik Ida Bang. A hangja nagyon passzol a zenéhez, és ha nem is csúcskategóriás, több mint kellemes. A zenészek ízlésesen játszanak, például a gitáros jó kis szólókat meg színezéseket ereszt el. Bármikor, bárhol, például…

Tovább

ZHRINE: Unortheta ajánló

2016. 04. 08., Season of Mist

Erre az újdonsült, bár nem előzmények nélküli izlandi csapatra, mely a szintén reményteljes Svartidauðival is mutat némi átfedést, a legegyszerűbb azt mondani, hogy kortárs extrém metalt játszik. Viszont nem túl sokat mondó, így kénytelen vagyok árnyalni a képet. Hangzásában a manapság egész komoly…

Tovább

Huis: Neither in Heaven ajánló

2016. 05. 01., Unicorn Digital

Mindig komoly kihívást jelent számomra áthámozni magam a 80-as évek zenei külsőségein, nincs ez másként a progresszív rock akkoriban dívó egyetlen ága, a neo-prog esetében sem. A kanadai Huisnál sem érzek másként, és így esélye sincs rá az anyagnak, hogy nagy kedvencemmé váljon. De ha a személyes…

Tovább

Robin Trower: Where You Are Going To ajánló

2016. 03. 25., V-12 Records

Robin Trower egy irgalmatlanul ízesen játszó blues-rock gitáros, az ember szemébe könny szökik, amikor csak meghallja. Idén már 71, de ő csak nyomja, egy-két évente kijön egy új lemez, és mindig élmény hallgatni, az egyik legfeelingesebben gitározó személy, akihez valaha szerencsém volt. Valamikor…

Tovább

Coves: Peel ajánló

2016. 04. 01., 1965 Records

Noir hangulatú, mérsékelten szétcsúszott pszichedelikus indie pop / rock, egy műfajnak megfelelő, züllésnek indult Barbie babával az élen. Akut alkoholmérgezéshez kitűnő szuicid kísérőzene, másnaposan pedig valóban érezni fogjuk, ahogy lehámozzák rólunk a bőrt. De önmagában is hangulatos, csak…

Tovább

The Distance: Radio Bad Receiver ajánló

2016. 04. 01., Nota A Bene

A 90-es évek rockzenei örökségét igyekszik továbbvinni ez a francia csapat. Ez javarészt grunge-ot jelent, ami egy cseppet sincs ellenemre. Leginkább a Stone Temple Pilotshoz tudnám őket hasonlítani, bár jóval keményebbek, (nu-)metalosabbak náluk, de a minden félébe belekapó, poposan tökéletesre…

Tovább

Thrice: To Be Everywhere Is to Be Nowhere ajánló

2016. 05. 27., Vagrant Records

Valamikor a múlt évtized közepén jutott el hozzám a banda híre, méghozzá egy számomra akkor frissnek tűnő stílus egyik meghatározó szereplőjeként. Emós, valamelyest progresszív, dallamos hardcore zenekarként könyvelődtek el bennem, és mint az ilyenekkel lenni szokott, nagyon nem találtunk egymásra.…

Tovább

Værket: Jealousy Hits ajánló

2016. 05. 13., Escho

Jethro Tullos (fuvola)játékosság, Emerson Lake & Palmeres virgonckodás, pláne Greg Lake-es hősszerelmesség Matthew Bellamy-s (Muse) teátralitással megsarkantyúzva. Amúgy meg irtó vehemens fúziós részektől hemzsegő, fantasztikus kompozíciókat rejtő zene, ami nemcsak a túlművelt agynak élvezetes,…

Tovább

Keren Ann: You're Gonna Get Love ajánló

2015. 03. 25., Polydor

Nagyon hangulatos, jazzes, bluesos alapokon nyugvó dalcentrikus indie zene. Keren Ann kiváló stílusérzékkel nyújtózik el az arányos, ízléses zenei aláfestés kanapéján. Szomorkás sanzonok egy finoman füstös énekhangra....

Tovább

Grand Mexican Warlock: III ajánló

2016. 04. 11., Pongo Pongo Collective

Meg voltam róla győződve, hogy erről biztos írok, aztán ahogy egyre jobban muszáj lett, annál jobban bizonytalanodtam el. Sejtettem, hogy boszorkányság áll a dolog hátterében, így először vízpróbának, majd tűzpróbának vetettem alá. Van amelyiket kiállta, de nem mondom meg, hogy melyiket. A lényeg,…

Tovább

Katatonia: The Fall of Hearts ajánló

2016. 05. 20., Peaceville Records

Sokat szenvedtem ezzel a lemezzel, na nem igazából. Merthogy a Viva Emptiness óta első hallásra ez tűnt a legígéretesebbnek. Hosszabb távon a Great Cold Distance-t sikerült egész megszeretnem, és az utána következő kettővel is megbékéltem. Az kifejezetten szimpatikus volt, hogy a GCD szimplasága…

Tovább

Utopianisti: The Third Frontier ajánló

2016. 05. 27., Pohjola Records

Hallani is egyből az elején, ahogy az elefánt őse beköszön, szóval nem egy standard jazz-fusion lemez ez az elég erőltetett nevű finn csapat harmadikja. Például jó nagy big band adagot kapunk, de sokféle progrock alágba belekapnak, még a metal, vagy a zeuhl sem esik messze a fájuktól, utóbbi…

Tovább
süti beállítások módosítása