Hallgatható, de azért lo-fi, természetközeli, de azért csúnya black metal, bár a nagyja inkább burzumszintis ambient szélesvásznú havas hegyoldali borítóval. Ilyet is kell néha hallgatni, együk tele magunkat rosszullétig, heveredjünk le, kezdjünk el olvasni, ja, és előtte nehezen elérhető helyre tegyük a kikapcsológombot.
Így lustaságunknak köszönhetően egyszer biztosan végigmegy, ha pedig belealszunk, és az emésztési nehézségeinkkel kombinálva rémálmokat okoz, akkor pedig el is éri a célját.
Ha pedig valaki nem tudná beazonosítani a képen látható fenyőfajt, mégis ezen kattog, annyit segítek, hogy Brit Columbiában járunk!