Legújabb stoner-sludge-doom üdvöskénk minden sivatagok őshazájából, az örökké napfényes Norvégiából érkezik hozzánk! Így (értve az iróniát) nem lepődünk meg, hogy sajátosan közelítik meg a témát. Jelesül az undorító, félelmetes, brutális, horrorisztikus jelzők igen találónak tűnnek!

Ezért az ének akkor is inkább ordítás, amikor dallamoskodni próbál, és amikor a legblekkszábbátosabb riffet halljuk, az is betont akar törni. Bár amikor ez a két dolog a nagy keménykedés közepette mégis táncra perdül, akkor mégis van valami rock&rollos az egészben, csak olyan "grízgaluska a kagylótészták között"-verzióban.

Mindenesetre jó kis bemutatkozás (ha jól emlékszem tegnapról, az) ez!

Ui.: Külön felhívnám a figyelmet a szeretetteljes borítóra, ami egy meghitt családi idillt ábrázol!