Igazán élvezetes instru progrock Kentuckyból! Ugyan nem valami intenzív a zenéjük (sőt, határozottan nem hard rock), elég bonyolult ritmusokkal dolgoznak, és gyorsan váltakoznak a témák a meglehetősen terjengős dalokban. Nem mondom, hogy a technikás dolgokért rajongók nem találhatják meg a számításukat, mert a progresszív zenekarok nagyját simán leiskolázzák az őrült zenéjükkel, de mégis inkább az eklektikusságra helyezik a hangsúlyt.
Amúgy van egy jókora jazzérzetem is a lemezt hallgatva, alighanem ha a ritmusszekció sávjait kiragadnánk, egy jó kis kortárs jazzlemezt lehetne rittyenteni fölé (már olyanoknak, akik képesek ilyesmire), de azért összességében rockzene ez, csak épp az a fajta, amilyet Mekk Mester is szeret. Ha rajtam múlna, ilyen dallamtalan muzsika szólna a rádióból, és akkor végre hallgatnám is. Viszont a nagy többség aligha, így inkább marad minden a régiben (egyelőre nem rendezem át az éter hullámait), illetve közben elkészült egy ajánló. Hát, így megy ez...