Ez itt nem más, mint egy tüneményes kortárs hibrid. Nagyon sok minden történik a 8 perc körülire nyúló dalaikban, pedig nem sietnek sehova a párizsi fiatalok. De hát minek, ha egyszer van idejük?

A lágyabb részek egész színvonalas alteros dallamokkat énekel a frontember, egyébként meg hardcore-os ízzel post-metalosan kiabál, és a ilyenkor a zene is beleillik az utóbbi kategóriába, ha épp nem valami sludge-os súlyossággal kínoznak. Így persze csak felsoroltam az érintett stílusokat, ami miatt igazán jól működik, hogy organikusan épülnek fel a kompozíciók!

Persze átlátható szerkezetet ne keressen senki, pláne visszatérő témákat, minden akkor jön, amikor kell neki, és ennyi. A hangzás kicsit lehetne vaskosabb, de igazi probléma nincs vele, csak képben vagyok, hogy manapság mit lehet elérni...

Ha nem veszem figyelembe, hogy elsőlemezes a csapat, akkor is egy kiváló, naprakész mestermunkával van dolgunk!