Április második felében érkezik a belga, technikás death-grind csapat legújabb nagylemeze Retrogore címmel, és ennek a felvezetőjeként jött ki ez az EP. A rajta lévő öt szám (4 + intro) közül a címadón kívül egyik sem fog szerepelni az albumon, így mindenképpen exkluzív, a zenekar kedvelőinek érdeklődésére számot tartó kiadványról van szó.
Az utolsó, Holocaust Re-Incarnate című dal a 2001-es második lemezük (Engineering the Dead) nyitónótájának (Holocaust Incarnate) felújított változata. Érdemes belefülelni mindkettőbe, mert hangzásban ég és föld a különbség, és érdekes, hogy a mostani verzió témái mennyivel modernebbnek hatnak, holott elvileg ugyanazok.
Amúgy felemásak az érzéseim, ha csak úgy elkezdem a cuccot üvöltetni a hangfalakból, akkor nem érzem azt az elsöprő energiát, amihez az utóbbi néhány albumnál hozzászoktam. Persze darálnak kíméletlenül és precízen, és továbbra is lemossák a mezőny nagyját, de valahogy hiányzik az a bizonyos plusz, az a végletes kíméletlenség, mert valahogy egy picit lassabbak, kimértebbek, letisztultabbak lettek, és én nem akarok már tőlük egyből falat bontani.
VISZONT ha fülhallgatóval állok neki az anyagnak, akkor pont fordított a helyzet, mert sokkal grúvosabb az egész, legyalulja a dobhártyámat, minden gitárpengetés-nyúzás-vinnyogtatás tökéletes, és telepumpálódom adrenalinnal a minőségi rifforgiától, míg korábban koszosabbak, maszatolósabbak voltak (fülhallgatóval), és pont amiatt vesztett a zene az erejéből.
Azaz végül is összességében nem változott semmi, a továbbiakban is a műfaj egyik vezető csapata maradnak, csak kell hozzá a madzag...