Mint a cím is mutatja, ez már egy második rész, az első elérhető itt.

A múltkor leírogattam, hogy mik a terveim a hírekkel, most sorra veszem a kritikáim elmaradásainak okait (mély önvizsgálat során rángattam elő őket lelkem legsötétebb bugyraiból), hogy legyen esélyem korrigálni a problémát, aztán a közel- és távolabbi jövőre vonatkozó terveimről lesz szó (nyilván szigorúan csak erre a blogra vonatkozóakról ;-)).

Szóval kritikák! Illetve, hogy abbamaradtak valamikor régen. Itt most néhány ok következik:

1. Ez már volt: ugye ha a hírek sincsenek rendben, az ember úgy érzi, hogy előbb azokat kéne megírni. Nos ez lehet egy-két csepp az okok poharában, de így még édeskevés. Persze ismerem magam, és tudom, hogy van alapja – ez mondjuk elég komoly hibám - , hogy ilyen dolgok fennakadást tudnak okozni, pláne, ha hozzávesszük:
2. Hogy elakadtam egy kritika megírása közben: a Rose Windows zenekar két albumáról szól, az elsőt taglalló rész elkészült, a másodikról volt egy koncepcióm, már hogy mi változott benne a bemutatkozó anyaghoz képest. Aztán menet közbeni hallgatás-utánaolvasás közben megváltozott a képem a dolgok állásáról, és ez borította a tervemet, sőt, talán az első részbe is bele kéne nyúlni picit. Meg úgy találtam, hogy a zenekar egyik nyilatkozatából néhány mondatot bele kéne írnom (fordítanom?), és többször is nekiültem, de nem lett belőle semmi. Pedig nem valami nagy cucc, néhány kacifántosabb körmondatot kéne megfogalmazni, vagy valami ilyesmi. Aztán már le se ültem elé, se másik kritikába nem kezdtem bele. Hát, azért ez elég szomorú. Meg kurva nagy hülyeség is, dobtam volna kukába az egészet, és csináltam volna mást…
3. Aztán van ugye az is, hogy tényleg sok lemezt hallgatok meg, ami jó, de ennek következtében sokban nincs lehetőségem túlzottan elmélyülni. Ha viszont ezekről nem írok valamit ’azonfrissibe’, akkor utána már elég nehéz, ha csak nem kezdem el újrahallgatni, de az meg már nem az a pörgős „gyorsismertetőírás”, hanem akkor direkt azért hallgatom, hogy írjak róla, és akkor már mindent egyre alaposabban akarok, és kész a baj. (Ezúton tehát nyomatékosan emlékeztetem magam, hogy mi volt a szándékom az ajánló típusú kritikával!) Szóval ezek a sebtibe’ dolgok szépen elakadtak, pedig januárban úgy tűnt, hogy menni fog. Persze valóban problémás, hogy ha még1x hallok vmit, már „tök mást” gondolok róla, de ezt tudom is előre, lelkileg kéne túllépnem rajta. Azt hiszem, itt főleg a dinamizmus, ill. a napi-heti rutin hiányzik, hogy meg legyen a helye az életemben, hogy ezt most hallottam egyszer (vagy épp hallom), és már írom is róla azt a pár sort. Ha a többi része rendben menne a blog(ok)nak, akkor talán már a lendület is vinné ezt, úgyhogy egyébként nem reménytelen
4. Aztán vannak azok a zenék, amiket tényleg alaposabban megvizsgálok (akár fejben meg is írok róluk egy elemzést), és hát jó ideje nem került sor ezekre sem. Nos, az ilyesmiket nyilván időigényes elkészíteni, ami nem baj alapvetően, csak tényleg megkövetel bizonyos életszervezési feladatokat. Egyrészt alaposan rá kell hangolódnom belsőleg (mondjuk az a tapasztalat, hogy ha az utóbbi napokban írtam ilyesmit, akkor sokkal könnyebben rááll az agyam, mint különben, szóval a rendszeresség itt is…), ami nem feltétlenül megy könnyen, másrészt külsőleg nem fér bele az, hogy vannak körülöttem emberek. Ez kb. persze a többi cuccra is igaz, mindenesetre most hozom szóba, és hát az a helyzet, hogy az egyrészt és a másrészt megfelelő együttállása elég ritka. Pláne, ha a harmadrészt is hozzáveszem, hogy tudjak szabadon internetezni. Persze ez az én lokális szervezési problémám, de hát ha fennáll, fennáll. Igazából mondjuk kiküszöbölhető lenne úgy, hogy megírom a netnélküli gépemen, aztán a nagyjából kész anyagot felturbózom, amikor adódik lehetőségem. Ez nem is hangzik rosszul, csak hamar kedvemet szegte, amikor  egyszer belekezdtem ilyesmibe, majd a pendrive-omon elszállt két cikkem is. Lassan azért túltehetném magam rajta – jó hír, hogy ezt a második részt most pont ezen a nettelen gépen írom!
5. Meg amikről alaposabban írok, azoknál ott van, hogy a kielemzés nem feltétlenül megy írás közbeni hallgatás közben. Tehát eleve el kéne dönteni, hogy erről igen, és akkor úgy hallgatom, akár jegyzeteket is készíteni, és ezek mind előzetes tudatosságot igényelnének, meg időbeli lekötöttséget. Az ilyesmikkel meg sosem bántam jól, persze fejlődni sosem árt!
6. És bármikor, bárhol előjöhet az, hogy elakadok, telítődöm vele, ill. elmegy tőle a kedvem.
7. No meg a folytonos teljességre törekvés, egyrészt, hogy mindent bele kéne írnom, másrészt, hogy mindenről kéne írnom, ésatöbbi. Ezek is frusztrálóak.
8. Meg hogy nem olvassa senki úgysem, azért ugye nem valami ösztönző.

Jó, elég a nyavalygásból! Inkább megnézem azt, hogy ha most nekikezdenék, akkor miről volna érdemes írni, figyelembe véve, hogy november vége van. Márpedig közeleg az évvége, és ugyan „harmadik negyedévi listát” nem csináltam, bár szándékoztam, most már nem tervezem, hanem évvégére akarok egy legalább olyan „jót”, mint tavaly (azaz most év elején). Már túl is vagyok az első összeíráson, és magam is meglepődtem, hogy 70 fölé szaladtam, azzal együtt, hogy jó pár tutinak tűnő befutó fel sem került rá. Szóval komoly merítésem van (persze sok köztük a minimálisan hallgatott anyag), amiket vagy alaposan megnyesek, hogy ismét csak 50-en legyenek, vagy feltornázom őket 100-ra. Lehet mondani, hogy tök hülye vagyok, de nem teljesen oktalan felvetés. Ugye jelenik még meg ez-az idén, én legalábbis még egy féltucatnyi listavárományossal számolok egyelőre, meg ugye egy kicsit kutakodva a közelmúltból simán előásható ez-az. De a fő érvem, hogy mostanra mintha lecsapódnának a fél éve elkezdett soul és társai hallgatásának eredményei, és hát nem kevés lemezről van szó. Ha ezeket megrostálnám, simán fel tudnám fújni a listámat. A nagy kérdésem az,  hogy be tudom-e illeszteni őket a többi zene közé, felérnek-e hozzájuk a belső esztétikám szerint, vagy sem. Ez persze az én belső érzelmi problémám, meg fogom oldani…

Ami miatt még sürgetőbb az évvége, hogy kitaláltam egy évfordulós rendszert. Ugye mindenfelé szokás megemlékezni bizonyos kerek évfordulót betöltő albumokról. Én eredetileg azt terveztem, hogy nem foglalkozom ilyesmivel, csak írok, amiről eszembe jut / kedvem tartja, de ebből az lett, hogy lényegében semmi sem történik. Tehát azzal, ha bevezetem, hogy MÁRPEDIG CSAK ÉVFORDULÓS ALBUMRÓL SZABAD ÍRNOM! az sokkal inkább azt szorgalmazza, hogy hátha összekapom magam, és írok valamiről, mert aztán évekig „nem lehet”, mintsem hogy kínokat okozzon azzal, hogy valamiről írni szeretnék, de bizony évekig nincs rá lehetőségem. Zárójelben, ez nyilván hülyeség is, és persze, hogy ha akarom, megtehetem, viszont az évfordulók mellett szól az is, hogy így legalább direkt böngészni fogom az „ünnepelt” lemezeket – legalábbis reményeim szerint - , és simán sor kerülhet valamire, ami egyébként eszembe sem jutna.

Egyelőre az a tervem, hogy kerek évfordulónak minősül a lemez megjelenésének időpontja és a mindenkori jelen közti évek számának 0-ra vagy 5-re végződése (azaz pl. 35 igen, 12 nem), továbbá a megjelenés hónapját-napját nem veszem figyelembe, tehát a naptári év számít (és pláne nem akarok vesződni olyasmivel, hogy napra pontosan 10 éve jelent meg az izémizé, persze nem kizárt, hogy fogok). A definíciómba a 0 éves természetesen nem számít bele, más szempontból viszont ugye az ilyen éppen az aktuális anyagok között van, tehát kb. ugyanaz a szitu. Az 5 éves viszont már igen, és most, hogy átnéztem a 2010-es anyagokat, hát, mintha tegnap lett volna. No de nem akkor volt, és simán van már köztük olyan, amire érdemes (újra) felhívni a figyelmet.

És hát azért is jó nekem most a november vége, mert bizony sürget az idő, hogyha írni akarok 2010-es, 2005-ös stb. lemezekről, mert aztán 5 évig kurvára nem lehet! :D Bízom benne, hogy meglesz a hatása, mindenesetre összeállítottam egy listát, csak azokról jöhet idén szóba valami (persze tök sokat kihagytam, ami érdekes lehetne, és csak olyanokat vettem be, amelyekről azért séróból is van nem kevés fogalmam). Minthogy természetesen elég terjedelmes lett, egyáltalán nem áll szándékomban mindenre sort keríteni róla, gondoltam rá, hogy adott évből csak max. 3-at lehessen, de végül is, ha belelendülök, és simán kirázok magamból többet, nehogymár baj legyen, ám alighanem a végén annak is örülni fogok, ha egy évből egy összejön.

Aztán gondoltam arra is, hogy megszavaztatom, hogy ki mit szeretne, hogy melyikről írjak, ami persze miután az évvégéig max 2-3 látogató várható a posztra, ha megírom, totál értelmetlen, de legalább csinálnék egy szavazást gyakorlásképpen (és ha egyszer faszán beindulna az oldal, akár volna is értelme ilyesminek).

Na, jó sok mindent leírtam, talán nem is minden hülyeség (bár remélem, senki sem olvassa el), most már csak csinálni kéne…